KAFFE OBSCURA

Ideje volt véget vetni egy picit a bent ülésnek és a beadandók írásának. Nem telhet el nap valamilyen tartalmas program nélkül. És mivel a Roastery Days-en nem jutottam el konkrét pörkölőhöz, ezért ideje volt látogatást tenni egy ilyen egységben, ráadásul nem is akármelyikben.

Kicsit visszaugrunk az időben, még a legelső bejegyzésben volt szó a Kahvila Sävyről (és ennek már 4 hónapja), ugyanis ott ittuk életünk legjobb cappuccinoját. A kávé maga az Kaffe Obscura pörkölőüzeméből jött, mégpedig a Columbia Supremo Cafe Sofia, scr. 19. Egyszerűen isteni volt tejjel, jó volt maga a kávé és az elkészítés is.

Ennek fényében azt mondom, egyáltalán nem túlzok. 

Teltek a napok, majd a hetek és szeptember közepén körülbelül el is fogyott a Sävyben, utána pedig Turun Kahviapaahtimos kávé lett, ami szintén remek kávé, de más. 

Úgyhogy felvettem a kapcsolatot az Obrscuraval, hogy hol lehetne inni a kávéjukból, mert sehol máshol nem találkoztam vele, illetve, hogy meg lehet-e a pörkölőt látogatni. A válasz teljesen pozitív volt, sőt nagyon örültek neki, hogy ennyire tetszett a kávéjuk. 

A baj mindössze annyi volt, hogy éppen költöztek és költöztették ezzel együtt a pörkölő-üzemet is, úgyhogy maximum a gépeket tudtam volna nézegetni, becsomagolva.

Viszont eltelt pár hónap és úgy láttam a honlapjukon, hogy sikerült átköltözniük, úgyhogy ma hirtelen elhatározásból fogtam magam, vonatra ültem és elvágtattam a pörkölőhöz. Helsinki szélén van, már majdnem Espooban, a térképen nagyon soknak tűnik, de egy átszállással ott voltam körülbelül 20 perc alatt az állomáson és még 10 percet gyalogoltam. 

Ez már egy ipari körzet, mint körülbelül az egész Helsinkit körülölelő rész, raktárak és kisebb gyárak vannak, meg persze néhány iroda. 

És itt a lényeg is, maga a pörkölő. 

Nem szóltam, hogy jövök, csak kamikaze módon becsapódtam, reménykedve, hogy lesz itt valaki és szerencsém volt, fel voltak kapcsolva a lámpák, ráadásul, éppen pörköltek. 

Nagyon kedvesek voltak, már egyáltalán azért, hogy beengedtek. Ugyan egyeztettünk erről facebookon, de most mégis csak váratlanul jöttem. 

Belépve rögtön kávés zsákokba botlik az ember. A házigazdák szerint, rendetlenség volt, mert még nem teljesen van minden a helyén. Szerintem nem volt rendetlenség, de melyik házigazda nem az ellenkezőjét mondja? :)

Bármi is legyen az objektív igazság, még csak éppen beköltöztek, de már munkának is láttak. 

A helyiség akkora, mint két-három kisebb panellakás, csak persze itt egy légtérben van egyenlőre minden. A külön raktár-helyiség még rendezés alatt áll. 

Elmondtam, hogy miért jöttem, továbbá, hogy honnan ismerem őket. Emlékeztek még a levélváltásainkra is.
A történetben az érdekesség, hogy kiderül, a Sävynek sosem adtak el kávét, így valószínűleg ők vették valahonnan. A lényegen mondjuk ez nem változtat.
 

Belépve, amit kicsit balra fordítjuk a fejünket, ez a kép fogad minket. 
-Nuova Simonelli Appia II
-Nuova Simonelli Mythos One
-Plusz, amit nem örökítettem meg, de már úgyis a finn tájkép része, egy Mahlkönig Ek43

Ha kicsit ismét elfordítjuk a fejünket, akkor egy másik Mythos Onet látunk, ami valószínűleg elkövetett valamit, ezért a sarokba állították, ahol a megérdemelt büntetését tölti. 

Két levegővételnyi időm volt, már is jött a kérdés, hogy kérek-e kávét, és mit espressot, cappuccinot? Nagyon jól esett a kedvességük. Nem volt kérdés, a kávé ismeretében, hogy elfogadom az ajánlatot.
Mondtam, ez nem kérdés cappuccinot kérek - ezen jót nevettek. Őszintén szólva, most sem csalódtam, isteni tejcsokis íze volt, nem kávézóban voltam és nem is baristák, mégis minden aspektusa remek volt. 

Brazil Yellow Bourbon Fazenda Rainha volt az áldozat.  Közben pedig nézelődtem.

Itt található a pörkölt kávék raktára. Kis komfortos tároló, nem is tartanak többet, mert ekkora készletet simán eladnak, az egyéni vásárlóknak. Emellett eléggé sokszor pörkölnek, úgyhogy mindig van friss kávé, amikor kell, így legalább nem kell kidobálni, az elöregedett kávét.

Sumatra Manheling Gr.1 Organic
Cuba Serrarno Superior
Brazil Fazenda Rainha
Colombia Supremo Huila   
Brazil Yellow Bourbon Fazenda Dona Nenem 

Van egy keverékük is, aminek a neve Photographers Blend, aminek először nem értettem régen a jelentését, -amikor a weboldalon láttam- de most végre értelmet kapott. Ugyanis Lasse eredetileg fotós volt és onnan nyergelt át a kávés szakmába.

Ezeken kívül még számtalan kávéjuk van, azokat általában kérésre pörkölik.

Ők (egy kedves párról van szó) is úgy kezdték, mint mindenki, a lejtő tetején, majd elkezdtek lefelé gurulni és szerencsére nem álltak meg a fogyasztásnál. 
Először egy kisebb Pavoni gépük volt, utána elkezdtek feljebb lépegetni, most pedig csak itt olyan gépeik vannak, amiket elég sok kávézó is megirigyelhetne.

Ezen felül, az egyik képen megbújik egy Shot Brewer is, de az még ki sincs csomagolva.  
Pörkölőgép tekintetében sem kell szégyenkezni. Ahogy említettem, pont jókor jöttem, mert éppen pörköltek, ráadásul több adagot is.

1 kg-os PROBAT áll a pörkölés szolgálatában. Egy érdekesség magáról a cégről, - ezt Jarnotól hallottam -, hogy a Probatos srácok elvileg nem is értenek a pörköléshez annyira, mégis ilyen jó szerkezeteket gyártanak, érdekes, de azért előfordul példa ilyen jelenségekre. 

Ezen a fronton is egy pici pörkölővel kezdtek, hobbiból és most itt áll a "beast".

Éppen kisült a menü. A zöld kávénak a pörköltnek is remek illata volt, be is csömörlöttem, egy idő után nem éreztem már semmit, amúgy is az eufória hatása alatt voltam. Ennél frissebb kávéillatot nehezen érez az ember.
Nagyon érdekes és tanulságos volt látni az üzemet működés közben, szép és bonyolult része ez a kávézásnak.  És minél több emberrel beszélek róla, annál szebb és komplexebb.

A végén még zsákmányt is szereztem, a kedvenc Supremoból, ami már viszonylag régi, hiszen már majdnem egy teljes napja pörkölték :)). Ki sem nyitottuk még, nehogy elfújjon a frissessége.

Eszméletlenül örülök, hogy felkerekedtem végre felkeresni ezt a helyet és sikerült is bejutni. Rendkívüli mértékben feldobta a napom. Nagyon kedvesek voltak, remek volt a kávé és végre megnézhettem hogyan is készül a kedvenc kávénk. Ezen felül nagyon jót beszélgettünk. Ennél többet nem is kívánhatnék.